Gio Szépségszalon
Szépségszalonunk Zalaegerszeg belvárosában, frekventált és forgalmas helyen található. A szalon a kezdetekkor fodrászatként működött, az évek során azonban a szépségápolás különféle szolgáltatás kínálatait sorakoztatta fel, egy szépségszalon formájában.
A hátunk mögött X éves tapasztalat áll, és ennek a tapasztalatnak az újrahasznosításával élve, nap, mint nap, azon dolgozunk, hogy szépségszalonunkkal a javadat, de mindenek előtt a szépségedet szolgáljuk.
Fodrászatunk eredeti stílusát megőrizve. Ugyanakkor mégiscsak új arcot öltve több ízben újítottuk meg és frissítettük fel a fodrászat hangulatát és légkörét az elmúlt évtizedben.
A pedikűr-manikűr szolgáltatásunk a lábápolás és parafinos kézápolás mellett széles kínálattal áll vendégei rendelkezésére.
A masszázsszalonunk a masszázs egyik specifikumát szolgáltatja.
Bízunk benne, hogy a szépség iránti igény összeköt bennünket, és hamarosan találkozunk Zalaegerszegen a szépségszalonban!
Horváth Görgy
Gio Szépségszalon
|
|
|
Zalaegerszeg
Fekvése
Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m.[3] A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.
Története
Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.[13] Ekkor már a mai Zalaegerszeg területén többfelé, elszórtan találkozni településekkel.
A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak „rátelepedése” a megyegyűlésre.
Természeti látnivalók
- Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.
- Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
- Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.
|
|
|